Terveink szerint a Kanizsa
Hetilap új rovatot indít „Elsőkézből Cseresnyés Péter polgármestertől”
címmel. A városvezető maga világít rá arra, miért volt szükség bizonyos
döntések meghozatalára a nagykanizsaiakat leginkább érintő kérdésekben.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város
Közgyűlése a 2012. szeptember 4-i ülésén több fontos döntést hozott.
Ezek egyike volt az ebrendészeti hozzájárulásról szóló önkormányzati
rendelet megalkotása. Hogy miért volt erre szükség?
Az Országgyűlés az állatok védelméről
és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt (Avt.)2011.évi CLVIII.
törvénnyel, 2012. január 1-i hatállyal módosította, lehetővé téve a
települési önkormányzatok számára, hogy a jogszabályokban előírt és az
ebekkel kapcsolatos kötelező feladataikkal összefüggésben a négy
hónapos kort betöltött eb után a kutya tulajdonosától évente
ebrendészeti hozzájárulást szedhessen be.
A törvénymódosítás állatvédelmi szempontból a két legégetőbb kérdésre próbál megoldásokat találni a helyi önkormányzatokon keresztül: ezek a tartott ebállomány ismeretlen nagysága és a kóbor ebek magas száma.
Becslések szerint mintegy kétmillió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma eléri a százezret. Mindemellett az elvadult kóbor kutyák óriási károkat okoznak a mezőgazdasági haszonállatokban, a vadállományban és az egyéb természeti értékekben. E kaotikus állapot felszámolásának – nemzetközi viszonylatban is – leghatékonyabb eszköze a kutyák minél szélesebb körű egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása.
Nagykanizsán a becslések szerint, a legutolsó, még valósnak tekinthető, a Közigazgatási Osztályon kezelt nyilvántartás alapján is mintegy háromezer kutya él, a kóbor kutyák jelenlegi száma nem mondható jelentősnek. A bizonytalan becslésbe bocsátkozások helyett pontos képet adhat az ebek önkormányzatok által végzett összeírása, amit egyébként az állatvédelmi törvény kötelezően elvégzendő feladatként elő is ír 2012. évtől az önkormányzatok számára.
Az elfogadott rendelet társadalmi hatásaként várható, hogy nőni fog a kutyatartók felelősségérzete, és így jelentősen csökken közép- és hosszútávon a kóbor kutyák száma. Ez pedig a lakosság biztonságérzetének javulását is eredményezni fogja.
Gazdasági, költségvetési hatásként elmondható, hogy az ebrendészeti hozzájárulás évente az önkormányzatnak olyan bevételt jelent majd, ami fedezi az ebek nyilvántartásával járó adminisztratív kiadásokat, illetve a jelenlegi évi két millió forinthoz képest emelkedhet az az összeg, amit a város állatmenhelyének fenntartására, fejlesztésére, és a működtetés finanszírozására, illetve kutyapiszok gyűjtőedények beszerzésére is fordíthat.
A rendelet megalkotása természetesen adminisztratív terheket növelő hatással is bír, hiszen a rendelethez kapcsolódóan sor kerül az új, megfelelő nyilvántartás bevezetésére az ebekről. Az ebrendészeti hozzájárulás bevételei lehetővé teszik majd ezen nyilvántartás vezetésének és folyamatos aktualizálásának lehetőségét.
2013. évtől kezdődően a kutyák mikrochippel történő ellátása egyfajta biztonságot is fog jelenteni a kutyatartó gazdáknak, hiszen, ha elkóborol az eb, annak beazonosítása, és a tulajdonosnak való visszaszolgáltatása rövidebb idő alatt megoldható lesz majd.
Mindemellett úgy gondolom – és talán ez a legfontosabb –, hogy várható lesz ettől a rendelettől az is, hogy a felelős állattartók több figyelmet fordítanak majd környezetük védelmére, így városunk környezete élhetőbb, egészségesebb lesz. Ezen túlmenően a felelős állattartás következménye még az is, hogy a gazdák többet tesznek a kutyák szökésének megakadályozása, valamint azok életminőségének javítása érdekében.
Egy másik fontos kérdésben is döntést hozott a testület a tiltott közösségellenes magatartásról szóló rendelet módosításakor.
Ennek célja egyértelmű és világos: legyen rend a város utcáin, terein az itt élő polgárok védelmében, nyugalmuk biztosítása érdekében. Ezért szabályoztuk például a jelentős zajhatással járó munkák – például fűnyírás – hétvégi időkorlátját, hiszen a pihenéshez, a nyugodt környezethez való jog mindenkit megillet.
A másik fontos terület értékeink megóvása. Az Erzsébet tér például mindannyiunk adóforintjaiból készült, és Nagykanizsa egyik büszkesége, amely, mint azt az elmúlt hónapok bebizonyították, a pihenést, a kikapcsolódást szolgálja sokak számára. Természetes, hogy ezt az állapotot fenn kell tartani. Ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy azokat az eszközöket, amelyek kárt okozhatnak a burkolatban, a műtárgyakban és amelyek – felelőtlen használat mellett – mások testi épségét is veszélyeztetheti, kitiltja a belvárosi terekről, hiszen több állampolgári jelzés is érkezett hozzám ebben a témában.
Fontos leszögezni: a cél a kanizsai polgárok nyugalmának biztosítása, hiszen önkormányzatunk egyik fontos feladata az itt élők védelme, komfortjának megteremtése, javítása.
A rendeletek teljes terjedelmükben megtekinthetők a www.nagykanizsa.hu honlapon.
Az esetlegesen felmerülő kérdéseket várom a cseresnyes.peter@nagykanizsa.hu e-mail címre, illetve fogadóórámon minden hónap első szerdáján szívesen állok a város lakosságának rendelkezésére.
A törvénymódosítás állatvédelmi szempontból a két legégetőbb kérdésre próbál megoldásokat találni a helyi önkormányzatokon keresztül: ezek a tartott ebállomány ismeretlen nagysága és a kóbor ebek magas száma.
Becslések szerint mintegy kétmillió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma eléri a százezret. Mindemellett az elvadult kóbor kutyák óriási károkat okoznak a mezőgazdasági haszonállatokban, a vadállományban és az egyéb természeti értékekben. E kaotikus állapot felszámolásának – nemzetközi viszonylatban is – leghatékonyabb eszköze a kutyák minél szélesebb körű egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása.
Nagykanizsán a becslések szerint, a legutolsó, még valósnak tekinthető, a Közigazgatási Osztályon kezelt nyilvántartás alapján is mintegy háromezer kutya él, a kóbor kutyák jelenlegi száma nem mondható jelentősnek. A bizonytalan becslésbe bocsátkozások helyett pontos képet adhat az ebek önkormányzatok által végzett összeírása, amit egyébként az állatvédelmi törvény kötelezően elvégzendő feladatként elő is ír 2012. évtől az önkormányzatok számára.
Az elfogadott rendelet társadalmi hatásaként várható, hogy nőni fog a kutyatartók felelősségérzete, és így jelentősen csökken közép- és hosszútávon a kóbor kutyák száma. Ez pedig a lakosság biztonságérzetének javulását is eredményezni fogja.
Gazdasági, költségvetési hatásként elmondható, hogy az ebrendészeti hozzájárulás évente az önkormányzatnak olyan bevételt jelent majd, ami fedezi az ebek nyilvántartásával járó adminisztratív kiadásokat, illetve a jelenlegi évi két millió forinthoz képest emelkedhet az az összeg, amit a város állatmenhelyének fenntartására, fejlesztésére, és a működtetés finanszírozására, illetve kutyapiszok gyűjtőedények beszerzésére is fordíthat.
A rendelet megalkotása természetesen adminisztratív terheket növelő hatással is bír, hiszen a rendelethez kapcsolódóan sor kerül az új, megfelelő nyilvántartás bevezetésére az ebekről. Az ebrendészeti hozzájárulás bevételei lehetővé teszik majd ezen nyilvántartás vezetésének és folyamatos aktualizálásának lehetőségét.
2013. évtől kezdődően a kutyák mikrochippel történő ellátása egyfajta biztonságot is fog jelenteni a kutyatartó gazdáknak, hiszen, ha elkóborol az eb, annak beazonosítása, és a tulajdonosnak való visszaszolgáltatása rövidebb idő alatt megoldható lesz majd.
Mindemellett úgy gondolom – és talán ez a legfontosabb –, hogy várható lesz ettől a rendelettől az is, hogy a felelős állattartók több figyelmet fordítanak majd környezetük védelmére, így városunk környezete élhetőbb, egészségesebb lesz. Ezen túlmenően a felelős állattartás következménye még az is, hogy a gazdák többet tesznek a kutyák szökésének megakadályozása, valamint azok életminőségének javítása érdekében.
Egy másik fontos kérdésben is döntést hozott a testület a tiltott közösségellenes magatartásról szóló rendelet módosításakor.
Ennek célja egyértelmű és világos: legyen rend a város utcáin, terein az itt élő polgárok védelmében, nyugalmuk biztosítása érdekében. Ezért szabályoztuk például a jelentős zajhatással járó munkák – például fűnyírás – hétvégi időkorlátját, hiszen a pihenéshez, a nyugodt környezethez való jog mindenkit megillet.
A másik fontos terület értékeink megóvása. Az Erzsébet tér például mindannyiunk adóforintjaiból készült, és Nagykanizsa egyik büszkesége, amely, mint azt az elmúlt hónapok bebizonyították, a pihenést, a kikapcsolódást szolgálja sokak számára. Természetes, hogy ezt az állapotot fenn kell tartani. Ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy azokat az eszközöket, amelyek kárt okozhatnak a burkolatban, a műtárgyakban és amelyek – felelőtlen használat mellett – mások testi épségét is veszélyeztetheti, kitiltja a belvárosi terekről, hiszen több állampolgári jelzés is érkezett hozzám ebben a témában.
Fontos leszögezni: a cél a kanizsai polgárok nyugalmának biztosítása, hiszen önkormányzatunk egyik fontos feladata az itt élők védelme, komfortjának megteremtése, javítása.
A rendeletek teljes terjedelmükben megtekinthetők a www.nagykanizsa.hu honlapon.
Az esetlegesen felmerülő kérdéseket várom a cseresnyes.peter@nagykanizsa.hu e-mail címre, illetve fogadóórámon minden hónap első szerdáján szívesen állok a város lakosságának rendelkezésére.
Cseresnyés Péter polgármester
.gif)