Horvát-magyar kapcsolaterősítő konferencia
A határmenti térség gazdasági
kapcsolatainak kialakítását és megszilárdítását elősegítő szakmai
konferenciát tartottak városunkban, a Medgyaszay Házban. A Nagykanizsai
Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében lezajlott rendezvényen a horvát
és magyar oldalról érdekelt politikai, gazdasági vezetők valamint a
legnagyobb helyi vállalkozások képviselői vettek részt.
Nem első alkalommal tartottak olyan
jellegű szakmai konferenciát, mely a horvát-magyar kereskedelem
fejlesztése érdekében jelen- és jövőbeni terveket, törekvéseket taglalt.
Azonban Horvátország közelgő, 2013.júliusi Európai Uniós csatlakozása
miatt a két ország együttműködését nagyban elősegítő tapasztalatcserére
volt szükség. Ezt felismerve a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara a
sok, eddig még kihasználatlan gazdasági potenciált felvázoló, bemutató
rendezvényre invitálta tagjait: azokat a vállalkozókat, akik
profitálhatnak a horvátok eljövendő EU-s tagságával. Bár, „a
horvát-magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok immár másfél
évtizede dinamikusan fejlődnek. Ennek számokban kifejezhető mértéke 1995
és 2010 között meghétszereződött, ma már több mint 1 milliárd Euró. A
két ország vezető társaságai mellett több ezer kis- és középvállalkozás
vesz részt a kétoldalú kereskedelemben. Az is tény, hogy Magyarország a
negyedik legnagyobb befektető Horvátországban. Ennek mértéke eléri a
mintegy 2,5 milliárd eurót, elsősorban az energetikában, a pénzügyi
területen, illetve az ingatlanszektorban.”- mondta köszöntőjében
városunk polgármestere.
Cseresnyés Péter rávilágított: „az együttműködés egyik fontos területe a Magyarország-Horvátország határon átnyúló gazdaságfejlesztési program, amely uniós forrásokból segíti a határmenti megyék (így Zala, Somogy, Baranya, valamint Csáktornya, Kapronca és horvát Baranya) előrelépését. A partnerkeresés kezdetben számos nehézséget okozott, azonban ma már örömmel mondhatjuk, hogy a határmenti régió KKV-szektora kezd egymásra találni. Persze, a lehetőségeinket még nem használjuk ki teljesen. Nagykanizsa és vonzáskörzete számára természetes, hogy keresi az együttműködés lehetőségét Horvátországgal, elsősorban a határhoz közeli városokkal, ott működő szervezetekkel. A kulturális kapcsolatok mellett igyekszünk gazdasági, oktatási területen is előrelépni, hiszen természetes gazdasági régiót alkotunk – rengeteg kiaknázatlan lehetőséggel. Ebben a munkában együttműködünk például a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszával, a városunk szakképzési rendszerét koordináló TISZ-kel, illetve a horvát partnerszervezetekkel.
Nagykanizsa számára elemi érdek, hogy ne csak közös pályázatokban dolgozzunk együtt különböző horvátországi településekkel, hanem segítsük, támogassuk az itt működő vállalkozásokat abban, hogy partnerekre találjanak a határ túloldalán. Ezek a kapcsolatok ugyanis kölcsönösen előnyösek, és segíthetik a kanizsai kis- és középvállalkozások megerősödését, így a város gazdasági potenciáljának növekedését is.
Cseresnyés Péter rávilágított: „az együttműködés egyik fontos területe a Magyarország-Horvátország határon átnyúló gazdaságfejlesztési program, amely uniós forrásokból segíti a határmenti megyék (így Zala, Somogy, Baranya, valamint Csáktornya, Kapronca és horvát Baranya) előrelépését. A partnerkeresés kezdetben számos nehézséget okozott, azonban ma már örömmel mondhatjuk, hogy a határmenti régió KKV-szektora kezd egymásra találni. Persze, a lehetőségeinket még nem használjuk ki teljesen. Nagykanizsa és vonzáskörzete számára természetes, hogy keresi az együttműködés lehetőségét Horvátországgal, elsősorban a határhoz közeli városokkal, ott működő szervezetekkel. A kulturális kapcsolatok mellett igyekszünk gazdasági, oktatási területen is előrelépni, hiszen természetes gazdasági régiót alkotunk – rengeteg kiaknázatlan lehetőséggel. Ebben a munkában együttműködünk például a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszával, a városunk szakképzési rendszerét koordináló TISZ-kel, illetve a horvát partnerszervezetekkel.
Nagykanizsa számára elemi érdek, hogy ne csak közös pályázatokban dolgozzunk együtt különböző horvátországi településekkel, hanem segítsük, támogassuk az itt működő vállalkozásokat abban, hogy partnerekre találjanak a határ túloldalán. Ezek a kapcsolatok ugyanis kölcsönösen előnyösek, és segíthetik a kanizsai kis- és középvállalkozások megerősödését, így a város gazdasági potenciáljának növekedését is.
A lehetőségek egyik szegmense a turizmus.
Nagykanizsa persze nem versenyezhet a horvát tengerpart adottságaival,
de az oda tartók megállóhelyeként a város vállalkozásai profitálhatnak a
turizmusból. Most, hogy megújult a belváros, a tapasztalatok azt
mutatják, hogy sokan keresik fel Kanizsát, és állnak meg itt néhány
órára, ami feltétlenül gazdaságösztönző hatású.
Örömmel mondhatom azt is, hogy formálódik annak a kerékpárútnak a terve, amely gyakorlatilag a balatoni kört kötné össze Zalakarossal, Nagykanizsával, majd folytatódna a határ túloldalán. A hazai és az európai kerékpáros turizmus fejlődését tekintve ez lehet a jövő egyik sikerágazata, amely szintén együttműködési lehetőségeket kínál a határ két oldalán működő vállalkozások számára.
Horvátország európai uniós csatlakozása megsokszorozza majd az együttműködés, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kialakításának lehetőségét. Nem véletlen, hogy Magyarország támogatta ezt a folyamatot, és a magyar uniós elnökség egyik fontos – és tegyük hozzá: teljesült - célkitűzése a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása volt.
Éppen ezért el kell utasítanunk minden olyan európai megnyilatkozást, amely arról szól, hogy Horvátországot most nem szabad felvenni az Európai Unióba. Biztos vagyok abban, hogy Horvátország jövő júliusban a közösség 28. tagállama lesz, és ezzel tovább bővülnek, szélesednek gazdasági kapcsolataink.
Erre azonban készülnünk kell, és készülnie kell a vállalkozói szektornak is. Az ilyen kereskedelem-fejlesztési konferenciák, üzletember találkozók pont azt a célt szolgálják, hogy a két ország vállalkozói egymásra találjanak, és akár együtt, közösen jelenjenek meg az európai piacokon. Ezt a munkát, ezt a szándékot Nagykanizsa támogatja és segíti.
Bízom abban, hogy ez a rendezvény eléri célját, és minél többen látnak fantáziát a határon átnyúló együttműködésben, a közös munkában”- méltatta a rendezvényt Cseresnyés Péter.
A polgármester gondolatait követően dr. Iván Gábor, Magyarország Horvátországi nagykövete szólt a megjelentekhez. Elmondta: a rendezvény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a két ország üzleti kapcsolatai realizálódjanak, és egyre gyümölcsözőbbé váljanak. Ezzel egyetértett üdvözlő beszédében Gordan Grlic Radman, horvát nagykövet dr. Polay József, szakmai konferenciát szervező Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. S hogy mik a kitörési lehetőségek, arról különböző előadásokból tájékozódhattak az érdekeltek. Szatmáry Kristóf, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Kárpát Régió nyújtotta lehetőségekről szólt, azokra a tényekre, tettekre fókuszálva, melyet a magyar állam már eddig is megtett a horvát kapcsolatok épüléséért. A délutánba nyúló szakmai konferenciát állófogadás és sajtótájékoztató zárta, ahol mindkét ország nagykövete, Vedran Kruzic, a horvát gazdasági minisztérium kereskedelemért és belső piacért felelős helyettes államtitkár és Dr. Polay József leszögezték: a magyarok és a horvátok közti export – import több millió eurós nagyságrendű volt az elmúlt időszakban. Ám a jövő további fejlődéssel kecsegteti mindkét államot: a kereskedelem mellett az infrastruktúra, a technológia fejlesztésére helyeznek nagy hangsúlyt, csakúgy, mint a gyógyszer-és mezőgazdasági iparra, az energiaszektorra és a turizmusra.
Örömmel mondhatom azt is, hogy formálódik annak a kerékpárútnak a terve, amely gyakorlatilag a balatoni kört kötné össze Zalakarossal, Nagykanizsával, majd folytatódna a határ túloldalán. A hazai és az európai kerékpáros turizmus fejlődését tekintve ez lehet a jövő egyik sikerágazata, amely szintén együttműködési lehetőségeket kínál a határ két oldalán működő vállalkozások számára.
Horvátország európai uniós csatlakozása megsokszorozza majd az együttműködés, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kialakításának lehetőségét. Nem véletlen, hogy Magyarország támogatta ezt a folyamatot, és a magyar uniós elnökség egyik fontos – és tegyük hozzá: teljesült - célkitűzése a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása volt.
Éppen ezért el kell utasítanunk minden olyan európai megnyilatkozást, amely arról szól, hogy Horvátországot most nem szabad felvenni az Európai Unióba. Biztos vagyok abban, hogy Horvátország jövő júliusban a közösség 28. tagállama lesz, és ezzel tovább bővülnek, szélesednek gazdasági kapcsolataink.
Erre azonban készülnünk kell, és készülnie kell a vállalkozói szektornak is. Az ilyen kereskedelem-fejlesztési konferenciák, üzletember találkozók pont azt a célt szolgálják, hogy a két ország vállalkozói egymásra találjanak, és akár együtt, közösen jelenjenek meg az európai piacokon. Ezt a munkát, ezt a szándékot Nagykanizsa támogatja és segíti.
Bízom abban, hogy ez a rendezvény eléri célját, és minél többen látnak fantáziát a határon átnyúló együttműködésben, a közös munkában”- méltatta a rendezvényt Cseresnyés Péter.
A polgármester gondolatait követően dr. Iván Gábor, Magyarország Horvátországi nagykövete szólt a megjelentekhez. Elmondta: a rendezvény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a két ország üzleti kapcsolatai realizálódjanak, és egyre gyümölcsözőbbé váljanak. Ezzel egyetértett üdvözlő beszédében Gordan Grlic Radman, horvát nagykövet dr. Polay József, szakmai konferenciát szervező Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. S hogy mik a kitörési lehetőségek, arról különböző előadásokból tájékozódhattak az érdekeltek. Szatmáry Kristóf, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Kárpát Régió nyújtotta lehetőségekről szólt, azokra a tényekre, tettekre fókuszálva, melyet a magyar állam már eddig is megtett a horvát kapcsolatok épüléséért. A délutánba nyúló szakmai konferenciát állófogadás és sajtótájékoztató zárta, ahol mindkét ország nagykövete, Vedran Kruzic, a horvát gazdasági minisztérium kereskedelemért és belső piacért felelős helyettes államtitkár és Dr. Polay József leszögezték: a magyarok és a horvátok közti export – import több millió eurós nagyságrendű volt az elmúlt időszakban. Ám a jövő további fejlődéssel kecsegteti mindkét államot: a kereskedelem mellett az infrastruktúra, a technológia fejlesztésére helyeznek nagy hangsúlyt, csakúgy, mint a gyógyszer-és mezőgazdasági iparra, az energiaszektorra és a turizmusra.
Sz.Zs.
További képek a galériában.
2012-10-19 09:19:00
forrás: http://www.kanizsaujsag.hu/
.gif)