Ezt az édesapjától hallott,
egyébiránt pedig nagyon is megszívlelendő gondolatot dr. Horváth László
hatósági állatorvos osztotta meg a hallgatósággal a Magyar Plakátház
földszinti tanácstermében. Ugyanis tegnap délután Nagykanizsa Megyei
Jogú Város Önkormányzata a kutyatartással kapcsolatos kérdéskört is
érintve, a lakossági vélemények, javaslatok megismerése érdekében városi
fórumot tartott.
Több tucatnyi érdeklődő volt kíváncsi a meghívóban jelzett előadásokra, amelyek sorát városunk polgármestere nyitotta meg. Cseresnyés Péter „Felelős kutyatartás - önkormányzati intézkedések, tervek” címmel megtartott előadásában először a hatályos törvényi szabályozást, és annak indokait vázolta fel. 2012. január 1. napjától, legalább 3 évenként kötelezővé vált az önkormányzatok számára az úgynevezett „ebösszeírás”, valamint ettől az időponttól az önkormányzatok – az Országgyűlés döntése alapján – jogosulttá váltak „ebadó” kivetésére is. A polgármester kifejtette, hogy az önkormányzat először a város lakosságának véleményét kérte ki az ebrendészeti hozzájárulás kivetésének tárgykörében, elsősorban a Kanizsa Hetilapban közzétett kérdőív, másrészt pedig a város honlapján biztosított online válaszadás lehetőségével. Az emberek véleményének kikérése a következő eredményre vezetett. A szép számmal leadott szavazatok alapján a válaszadók mintegy 86 százaléka gondolta úgy, hogy az ebrendészettel kapcsolatban felmerült költségeket kizárólag a kutyatartók fizessék meg, így tehát a válaszadók többsége egyértelműen támogatta az ebadó bevezetését.
Több tucatnyi érdeklődő volt kíváncsi a meghívóban jelzett előadásokra, amelyek sorát városunk polgármestere nyitotta meg. Cseresnyés Péter „Felelős kutyatartás - önkormányzati intézkedések, tervek” címmel megtartott előadásában először a hatályos törvényi szabályozást, és annak indokait vázolta fel. 2012. január 1. napjától, legalább 3 évenként kötelezővé vált az önkormányzatok számára az úgynevezett „ebösszeírás”, valamint ettől az időponttól az önkormányzatok – az Országgyűlés döntése alapján – jogosulttá váltak „ebadó” kivetésére is. A polgármester kifejtette, hogy az önkormányzat először a város lakosságának véleményét kérte ki az ebrendészeti hozzájárulás kivetésének tárgykörében, elsősorban a Kanizsa Hetilapban közzétett kérdőív, másrészt pedig a város honlapján biztosított online válaszadás lehetőségével. Az emberek véleményének kikérése a következő eredményre vezetett. A szép számmal leadott szavazatok alapján a válaszadók mintegy 86 százaléka gondolta úgy, hogy az ebrendészettel kapcsolatban felmerült költségeket kizárólag a kutyatartók fizessék meg, így tehát a válaszadók többsége egyértelműen támogatta az ebadó bevezetését.
Az önkormányzat több hónapos egyeztetést
követően, ez év szeptember 4. napján döntött az ebadó bevezetéséről.
Azonban a város vezetése a befolyó adóforintokból nem csak a szűken vett
és értelmezett ebrendészeti feladatokat szeretné majd ellátni, hanem – a
kutyatartók terheinek csökkentése érdekében – a jövő évtől, a minden 4
hónapos kort meghaladott kutyába kötelezően beültetendő transzponder
(mikrochip) „telepítés” költségeinek jelentős részét is át kívánja
vállalni.
Cseresnyés Péter a továbbiakban kifejtette, hogy az önkormányzat nem kevés összeggel támogatja évről-évre a nagykanizsai vasútállomás alatt működő állatmenhelyet. Ennek ellenére a menhely túlzsúfolttá vált, illetve már nem képes egyértelműen kielégíteni az egyre növekvő igényeket, uniós követelményeket, jogszabályi előírásokat. Itt példaként említette meg egy elkülönített, különálló karanténsor megépítésének szükségességét.
Szóba hozta a polgármester az immár sok éve hallogatott kutyafuttatók kiépítésének kérdését, illetve ennek jogosan felmerülő igényét is. A városvezetés ezért a befolyt adóforintokból ezt a célt is meg kívánja valósítani, azaz néhány éven belül szeretne több kutyafuttatót is átadni Nagykanizsa kutyás közösségének. Hasonlóképpen tervezik a kutyaürülék-gyűjtő edények „tömeges” kihelyezését is.
Ezután Cseresnyés Péter egy nagyon fontos, új beruházás tervét említette meg, mégpedig az állati tetemek uniós normáknak megfelelő ártalmatlanításának szükségességét, hiszen, mint elmondta, csak Nagykanizsán, mintegy évi, 1 tonnányi megsemmisítendő állattetem gyűlik össze. Az dögkutak bezárása után itt szintén egy sok éve meg nem oldott, problémás kérdés rendezésének a kényszerével találta szemben magát az önkormányzat, amely kérdés megnyugtató rendezésének a lehetőségére a városvezetés ezirányú tárgyalásainak köszönhetően, most nyílhat lehetőség. Nagykanizsa térségi központ szerepét is kihasználva, egy állattetem-égető megépítésének a lehetőségét vizsgálja jelenleg is a város vezetése, amelynek finanszírozására szintén a beszedett ebadó-forintokból nyílhat majd alkalom.
Ezután a polgármester néhány „életképet” mutatott be a hallgatóságnak a nagykanizsai állatmenhelyről a kivetítő segítségével. Hangsúlyozta, hogy miután egy intenzívebb munkába kezdtek az állatmenhely dolgozói, így talán többen is odafigyelnek most az ott folyó munkára, ezért talán több segítség is érkezett az utóbbi időben az állatmenhelyhez. Itt említette meg Cseresnyés Péter, hogy ennek az áldozatos munkának volt az eredménye a helyi FIDESZ frakció múlt havi, 100 ezer forintot meghaladó adományozása is, amiből – információi szerint – a menhely a kutyaházak egy részének a cseréjét kívánja elvégezni. Hangsúlyozta, hogy többek között éppen ezért is van szükség az ebadó bevezetésére, hogy az állatmenhely fejleszthető, bővíthető legyen.
Tehát a menhely fenntartása és fejlesztése, kutyafuttatók kialakítása, kutyaürülék-gyűjtő edények kihelyezése, a kötelező transzponder beültetésének támogatása, valamint az egyéb ebrendészeti feladatok ellátása, illetve az állati tetemek rendkívül szigorú uniós normáknak megfelelő ártalmatlanításának a megoldása okán döntött úgy a város Közgyűlése, hogy bevezeti az ebrendészeti hozzájárulást, aminek mértékét évi néhány ezer forintban határozta meg.
A polgármester egyértelműen leszögezte, hogy az ebadóból befolyó teljes összeget az állatvédelmi feladatok ellátására fogják fordítani, tehát itt nincs arról szó, hogy a kutyatulajdonosoktól beszedett ebadóból valamely teljesen más feladatot akarna majd ellátni a város. Cseresnyés Péter kiemelte azt is, hogy reményei szerint az ebadó bevezetése a felelős kutyatartást fogja támogatni és erősíteni. Azaz elsősorban azt, hogy csak olyan ember tartson kutyát, aki képes az állatról való gondoskodásra, annak ellátására, és éppen ezért hajlandó erre a célra áldozni is. Az ebadó pontosan ezt a célt is szolgálja, azaz azoknak az embereknek a kiszűrését, akik alkalmatlanok e felelősségteljes, néha nehéz és néha költséges, de mégoly hálás feladat ellátására.
És hogy az ebadó miatt több lesz-e a kitett, kóbor állat? – tette fel a kérdést a város első embere, majd mindjárt meg is válaszolta azt. Eleinte – mondta ki egyértelmű véleményét. Ugyanis a polgármester szerint a helyzet gyorsan normalizálódni fog, hiszen így az, akinek nem való lenne a kutyatartás, az a jövőben nem is fog kutyát tartani, míg a gondos gazdik ezt az évi néhány ezer forintos adót nem sarcként, hanem egy jó és szükséges feladatcsoport ellátásának költségeként fogják majd értelmezni.
Ezután az „Állattartás szabályozása - jogszabályi változások, hatósági feladatok” címmel dr. Horváth László előadása következett. A Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Nagykanizsa Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal képviseletében megszólaló szakember először ismertette a törvényi és kormányrendelet szintű jogszabály-változásokat és hatósági feladatokat, majd a chippelés szükségességének kérdéseit elemezte, illetve gyakorlati bemutatót is tartva magyarázta el a beültetés folyamatát és a transzponder működését. A hatósági állatorvos hangsúlyozta: fontos a szabályozás, fontos az emberekben a felelős kutyatartás szemléletének a kialakítása, mert ugyanis az ebtartás bizony komoly feladat, sőt, mi több, veszélyes üzem. A kutyás gazdi felelős a négylábújáért, és a törvényi, kormányzati és önkormányzati szintű részletes szabályozás mindenkinek az érdeke, amibe természetesen magát az állatot is bele kell érteni. A jövő évtől kötelező chippelés is ezt a célt szolgálja elsősorban, hogy a kutya azonosítható, és így a gazdája adott esetben akár felelősségrevonható is legyen. Az állatorvosoknak a chippek kötelező beültetését legfeljebb a veszettség elleni oltások beadásával egyidejűleg be kell majd fejeznie.
A jogalkotó célja elsősorban a rendteremtés, illetve a kóbor ebek számának csökkentése és egy felelősebb szemléletű kutyatartás kialakítása volt, mégis azzal, hogy az önkormányzatok egyébként immár nem jogosultak az állattartás korlátozására.
Az új szabályozás számos mentességet is ad a kutyatartóknak, hiszen nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a magyar fajta kutyákra (puli, kuvasz, stb.), az ivartalanított (szuka) kutyákra, az állatmenhelyről örökbe fogadott kutyákra, illetve az orvosi rendelvény alapján, terápiás célból tartott kutyákra (pl. vakvezető) sem. Ezek tehát mentesek az ebadó alól.
Fontosnak tartotta kiemelni a hatósági állatorvos azt is, hogy a jogi szabályozás 3500 Forintban maximálta a transzponder árának, beültetésének és a regisztrációjának a költségét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nagykanizsai állatorvosok is partnerek abban, hogy az önkormányzattal jelenleg is folyó tárgyalások eredményeképpen, a jövő év januárjától, előreláthatóan fél évig kedvezményesen, 3000 forintért végezzék majd el a transzponderek beültetését. Az erről való tényleges megállapodás azonban csak egy későbbi időpontban fog konkrétan realizálódni, jelenleg még csak egy tervről, egy lehetséges elképzelésről beszélhetünk.
Ugyanez igaz az önkormányzat által, a chippelések esetére tervezett támogatás nyújtására is, amit az vehet majd igénybe, aki igazolja, hogy az ebadót egyébként megfizette. Ekkor az önkormányzat, a tervek szerint egy bizonyos összeget átvállal majd a chippeltetés költségéből. Ennek a finanszírozása is az ebrendészeti hozzájárulásból történne, azonban a részletekről, és a támogatás pontos mértékéről előreláthatólag majd csak a soros közgyűlés fog dönteni.
Dr. Szabados Gyula önkormányzati tanácsadó is megerősítette, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályokban előírt és az ebekkel kapcsolatos kötelező feladataival összefüggésben a négy hónapos kort betöltött eb után ebrendészeti hozzájárulást vezetett be a 40/2012. (IX. 12.) önkormányzati rendeletével, 2013. január 1. napjától.
Szóba került: hogy a felsorolt célok közül a 2013. január 1-től kötelező mikrochip beültetését az önkormányzat milyen mértékben tudja majd támogatni, döntés még nem született, hiszen a 2012. szeptemberi Közgyűlésen csak politikai szándéknyilatkozat hangzott el a város vezetésétől és Cseresnyés Pétertől arra vonatkozólag, hogy a kötelező mikrochip beültetés költségéhez az önkormányzat mindenképpen támogatást kíván nyújtani. A konkrét támogatás mértékére és módjára vonatkozóan döntést a nagykanizsai önkormányzat -mivel már az ebösszeírás összesítésének előzetes adatai is rendelkezésre állnak -a november végi közgyűlésen fog hozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a város honlapján könnyen és gyorsan elérhető a mai naptól az erre vonatkozó előterjesztés illetve a korábbi közgyűlési határozatok és döntések, amelyekből részletesen és pontosan megismerhetőek az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatos rendelkezések is.
A fórum utolsó előadója a Zalai Kutyasuli vezetője, Gróf Krisztián volt, aki „Tudatos, felelős kutyatartás a "Tükör módszer" alapján” címmel szólt a hallgatósághoz. Az érdekes előadását egy rövid kisfilmmel is színesítve mutatta be a kutyaiskolát és a „tükör módszert”. Kifejtette, hogy már a jövő év elején tervezik egy 8-10 fővel működő kutyasuli elindítását Nagykanizsán, ahova várnak minden gazdit. Kutyaóvoda, alapfokú és haladó kutyaiskola is szerepel az elképzeléseik között. A „tükör módszer” segítségével nem csak a kölyökkutyákat segítik az újdonsült kutyatartóknak szocializálni, hanem megoldást kínálnak a kezelhetetlenebb, nem megfelelően nevelt és tanított ebek helyes kiképzésére is. Az előadó hangsúlyozta, hogy elsősorban nem a kutya, hanem bizony a gazdi az, akinek felelőssége van a kutya szocializálásában, és aki nem tanul meg „kutyául”, annak szinte állandóan visszatérő problémákkal kell majd szembenéznie. A „tükör módszer” ebben is segít, hiszen nem csak a kutyákat, hanem a gazdákat is tanítja és képzi, összhangot alakítva ki a négylábú és az érte felelős ember között. Zárásként Gróf Krisztián is a felelős kutyatartás szükségességére hívta fel a figyelmet.
A fórum a hallgatóság hozzászólásaival folytatódott, ahol az előadók válaszoltak a lakosság kérdéseire. Tóth József kiskanizsai kutyakiképző hozzászólásában először megdicsérte az állatmenhelyet, kifejtve, hogy véleménye szerint az utóbbi időben jó irányba indultak el ott a dolgok, majd a polgármestertől várt választ kutyafuttatók, helyi kutyás szervezetek támogatása, kutyaürülék-gyűjtő edények kihelyezése, valamint az ebtartással kapcsolatos helyi rendelet tekintetében. Cseresnyés Péter válaszában kifejtette, hogy az ebadó bevezetésével egy hosszú, több éves folyamat első lépéséről van szó. Az önkormányzat célja a rend megteremtése, de ez nem fog egyik pillanatról a másikra megvalósulni. Az ebrendészeti hozzájárulás célja éppen az, hogy lehetőség nyíljon szerte a városban kutyaürülék-gyűjtő edények kihelyezésére, kutyafuttatók megépítésére, egyesületek és társadalmi szervezetek támogatására, a menhely fenntartására, az állati tetemek uniós elvárásoknak megfelelő ártalmatlanítására. Ezen célok maradéktalan megvalósítása egy több éves folyamat eredménye lesz, de elengedhetetlen az emberek tudatának befolyásolása, alakítása is. Hiszen hiába létesít kutyafuttatókat a város, ha a gazdik nem oda viszik a kutyáikat, hiába helyeznek ki gyűjtőedényeket, ha megrongálják, tönkreteszik azokat. Éppen ezért fontos az ebtartók szemléletének befolyásolása, helyes irányba történő fejlesztése, és ennek éppen az egyik eszköze az ebadó. Ugyanis így elérhető, hogy néhány éven belül csak az tartson kutyát, aki arról felelősen, mások zavarása nélkül gondoskodni tud.
Kunics Éva és Péterfai Ildikó palini lakosok a kutyaürülék-gyűjtő edények nagyszámú kihelyezését kérte a polgármestertől, aki válaszában megismételte: ezt a célt is szolgálja az ebadó bevezetése. Péterfai Ildikó és Horváth János kutyatartók a chippelés részletei felől érdeklődött dr. Horváth László hatósági állatorvostól, aki elmondta: a jelenlegi szabályozás szerint a transzponder behelyezése minden 4 hónapos kort elért kutya esetében kötelező, majd további kérdésre kifejtette: a jogi szabályozásban nincs olyan kategória, hogy „harci kutya”. Csak a viselkedése alapján lehet egy ebet – bármilyen kutyát, tehát akár egy tacskót is – veszélyessé nyilvánítani, de ez fajtától független. A hatóságilag veszélyessé nyilvánított ebekre viszont magasabb adófizetési kötelezettség vonatkozik. A hatósági állatorvos itt ismételten utalt a gazdák kiemelkedő felelősségére.
Kunics Éva a közterület-felügyelők szigorúbb fellépését hiányolta a hanyag kutyás gazdik esetében, hiszen elmondása szerint sokan nem szedik össze a kutyaürüléket, sokan kóborolni hagyják a kutyáikat például Palinban is. Baracskai László a közterület-felügyelet képviseletében adott válaszában kiemelte: jelenleg szankcionálni 2 esetben tud a felügyelet. Az egyik ilyen eset a „veszélyeztetés kutyával”, amikor az ebtartó nem fordít elég gondot a kutya biztonságos tartására, és az elkóborol. A másik pedig a köztisztasági szabálysértés esete, amikor az ebtartó nem szedi össze a kutyája után az állati ürüléket. A közterület-felügyelők ezen esetekben 5 ezertől 50 ezer Forintig terjedhető bírságot szabhatnak ki, amit rendre meg is tesznek, ha a jelzett problémával találkoznak. Azonban az egész városban mindössze 8 közterület-felügyelő tevékenykedik, ami lehetetlenné teszi minden egyes eset felderítését, és szankcionálását. Baracskai László leszögezte: a felügyelet a továbbiakban is kiemelt figyelmet fog fordítani a kutyásokra. Kifejtette, hogy egyrészt a „hiedelemmel” ellentétben a szájkosár nem kötelező, míg a transzponder kötelező beültetésének a célját és szükségességét éppen abban látja, hogy ezáltal azonosíthatóak és szankcionálhatóak lesznek azok a felelőtlen kutyatartók, akik hagyják elkóborolni állataikat.
Lukács Józsefné afelől érdeklődött, hogy ki nyilváníthat egy kutyát „terápiás ebbé”, kivonva ezzel a gazdát az ebadó megfizetésének kötelezettsége alól. Pásztor Lajos, a Közigazgatási Osztály képviseletében adott válaszában elmondta: mindenképpen szakorvosi vélemény, igazolás beszerzésére van szükség ehhez, viszont a jogszabály széles skálát határoz a lehetséges okok tekintetében. Hiszen minden kutyát kötelező bejelenteni, azonban nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a vakvezető, a mozgáskorlátozottakat segítő, illetve az egyéb terápiás célból tartott ebek tekintetében sem. A továbbiakban hangsúlyozta: a lakosság a kutyatartással kapcsolatban felmerülő panaszaival nemcsak a közterület-felügyelethez, hanem a Közigazgatási Osztályhoz is bizalommal fordulhat.
Szakos Lilla állatbarát pedig hozzászólásában a „tükör módszer” hatékonyságát és a Zalai Kutyasuli eredményességét osztotta meg a jelenlévőkkel, amikor elmondta. Ő egy kezelhetetlennek nyilvánított kutyát az ózdi gyepmesteri telepről fogadott örökbe – és mentett ezzel meg – az elaltatás elől. Mivel tudomása szerint Zalában csak Gróf Krisztiánnék foglalkoznak ezzel a módszerrel, hozzájuk fordult segítségért, akik az állatot a „tükör módszer” segítségével rövid időn belül szocializálták, és mára egy szófogadó és tüneményes kutyus vált a hajdan agresszív állatból.
Végül dr. Szabados Gyula kifejtette: az önkormányzat igyekezni fog minél hasznosabban,a kutyatulajdonosok véleményét is kikérve felhasználni az elkövetkezendő években az ebrendészeti hozzájárulásból befolyó összeget, ennek keretében minden kanizsai kutyás szervezetet a lehetőségeihez mérten támogatni, elősegítve a felelős, tudatos kutyatartást. A mai fórum, az előadások a tájékoztatás mellett ezt a célt szolgálták, beleértve a szakmailag nemzetközi szinten is elismert Tükörmódszer eddig egyetlen zalai képviselőjének előadását.
Cseresnyés Péter a továbbiakban kifejtette, hogy az önkormányzat nem kevés összeggel támogatja évről-évre a nagykanizsai vasútállomás alatt működő állatmenhelyet. Ennek ellenére a menhely túlzsúfolttá vált, illetve már nem képes egyértelműen kielégíteni az egyre növekvő igényeket, uniós követelményeket, jogszabályi előírásokat. Itt példaként említette meg egy elkülönített, különálló karanténsor megépítésének szükségességét.
Szóba hozta a polgármester az immár sok éve hallogatott kutyafuttatók kiépítésének kérdését, illetve ennek jogosan felmerülő igényét is. A városvezetés ezért a befolyt adóforintokból ezt a célt is meg kívánja valósítani, azaz néhány éven belül szeretne több kutyafuttatót is átadni Nagykanizsa kutyás közösségének. Hasonlóképpen tervezik a kutyaürülék-gyűjtő edények „tömeges” kihelyezését is.
Ezután Cseresnyés Péter egy nagyon fontos, új beruházás tervét említette meg, mégpedig az állati tetemek uniós normáknak megfelelő ártalmatlanításának szükségességét, hiszen, mint elmondta, csak Nagykanizsán, mintegy évi, 1 tonnányi megsemmisítendő állattetem gyűlik össze. Az dögkutak bezárása után itt szintén egy sok éve meg nem oldott, problémás kérdés rendezésének a kényszerével találta szemben magát az önkormányzat, amely kérdés megnyugtató rendezésének a lehetőségére a városvezetés ezirányú tárgyalásainak köszönhetően, most nyílhat lehetőség. Nagykanizsa térségi központ szerepét is kihasználva, egy állattetem-égető megépítésének a lehetőségét vizsgálja jelenleg is a város vezetése, amelynek finanszírozására szintén a beszedett ebadó-forintokból nyílhat majd alkalom.
Ezután a polgármester néhány „életképet” mutatott be a hallgatóságnak a nagykanizsai állatmenhelyről a kivetítő segítségével. Hangsúlyozta, hogy miután egy intenzívebb munkába kezdtek az állatmenhely dolgozói, így talán többen is odafigyelnek most az ott folyó munkára, ezért talán több segítség is érkezett az utóbbi időben az állatmenhelyhez. Itt említette meg Cseresnyés Péter, hogy ennek az áldozatos munkának volt az eredménye a helyi FIDESZ frakció múlt havi, 100 ezer forintot meghaladó adományozása is, amiből – információi szerint – a menhely a kutyaházak egy részének a cseréjét kívánja elvégezni. Hangsúlyozta, hogy többek között éppen ezért is van szükség az ebadó bevezetésére, hogy az állatmenhely fejleszthető, bővíthető legyen.
Tehát a menhely fenntartása és fejlesztése, kutyafuttatók kialakítása, kutyaürülék-gyűjtő edények kihelyezése, a kötelező transzponder beültetésének támogatása, valamint az egyéb ebrendészeti feladatok ellátása, illetve az állati tetemek rendkívül szigorú uniós normáknak megfelelő ártalmatlanításának a megoldása okán döntött úgy a város Közgyűlése, hogy bevezeti az ebrendészeti hozzájárulást, aminek mértékét évi néhány ezer forintban határozta meg.
A polgármester egyértelműen leszögezte, hogy az ebadóból befolyó teljes összeget az állatvédelmi feladatok ellátására fogják fordítani, tehát itt nincs arról szó, hogy a kutyatulajdonosoktól beszedett ebadóból valamely teljesen más feladatot akarna majd ellátni a város. Cseresnyés Péter kiemelte azt is, hogy reményei szerint az ebadó bevezetése a felelős kutyatartást fogja támogatni és erősíteni. Azaz elsősorban azt, hogy csak olyan ember tartson kutyát, aki képes az állatról való gondoskodásra, annak ellátására, és éppen ezért hajlandó erre a célra áldozni is. Az ebadó pontosan ezt a célt is szolgálja, azaz azoknak az embereknek a kiszűrését, akik alkalmatlanok e felelősségteljes, néha nehéz és néha költséges, de mégoly hálás feladat ellátására.
És hogy az ebadó miatt több lesz-e a kitett, kóbor állat? – tette fel a kérdést a város első embere, majd mindjárt meg is válaszolta azt. Eleinte – mondta ki egyértelmű véleményét. Ugyanis a polgármester szerint a helyzet gyorsan normalizálódni fog, hiszen így az, akinek nem való lenne a kutyatartás, az a jövőben nem is fog kutyát tartani, míg a gondos gazdik ezt az évi néhány ezer forintos adót nem sarcként, hanem egy jó és szükséges feladatcsoport ellátásának költségeként fogják majd értelmezni.
Ezután az „Állattartás szabályozása - jogszabályi változások, hatósági feladatok” címmel dr. Horváth László előadása következett. A Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Nagykanizsa Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal képviseletében megszólaló szakember először ismertette a törvényi és kormányrendelet szintű jogszabály-változásokat és hatósági feladatokat, majd a chippelés szükségességének kérdéseit elemezte, illetve gyakorlati bemutatót is tartva magyarázta el a beültetés folyamatát és a transzponder működését. A hatósági állatorvos hangsúlyozta: fontos a szabályozás, fontos az emberekben a felelős kutyatartás szemléletének a kialakítása, mert ugyanis az ebtartás bizony komoly feladat, sőt, mi több, veszélyes üzem. A kutyás gazdi felelős a négylábújáért, és a törvényi, kormányzati és önkormányzati szintű részletes szabályozás mindenkinek az érdeke, amibe természetesen magát az állatot is bele kell érteni. A jövő évtől kötelező chippelés is ezt a célt szolgálja elsősorban, hogy a kutya azonosítható, és így a gazdája adott esetben akár felelősségrevonható is legyen. Az állatorvosoknak a chippek kötelező beültetését legfeljebb a veszettség elleni oltások beadásával egyidejűleg be kell majd fejeznie.
A jogalkotó célja elsősorban a rendteremtés, illetve a kóbor ebek számának csökkentése és egy felelősebb szemléletű kutyatartás kialakítása volt, mégis azzal, hogy az önkormányzatok egyébként immár nem jogosultak az állattartás korlátozására.
Az új szabályozás számos mentességet is ad a kutyatartóknak, hiszen nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a magyar fajta kutyákra (puli, kuvasz, stb.), az ivartalanított (szuka) kutyákra, az állatmenhelyről örökbe fogadott kutyákra, illetve az orvosi rendelvény alapján, terápiás célból tartott kutyákra (pl. vakvezető) sem. Ezek tehát mentesek az ebadó alól.
Fontosnak tartotta kiemelni a hatósági állatorvos azt is, hogy a jogi szabályozás 3500 Forintban maximálta a transzponder árának, beültetésének és a regisztrációjának a költségét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nagykanizsai állatorvosok is partnerek abban, hogy az önkormányzattal jelenleg is folyó tárgyalások eredményeképpen, a jövő év januárjától, előreláthatóan fél évig kedvezményesen, 3000 forintért végezzék majd el a transzponderek beültetését. Az erről való tényleges megállapodás azonban csak egy későbbi időpontban fog konkrétan realizálódni, jelenleg még csak egy tervről, egy lehetséges elképzelésről beszélhetünk.
Ugyanez igaz az önkormányzat által, a chippelések esetére tervezett támogatás nyújtására is, amit az vehet majd igénybe, aki igazolja, hogy az ebadót egyébként megfizette. Ekkor az önkormányzat, a tervek szerint egy bizonyos összeget átvállal majd a chippeltetés költségéből. Ennek a finanszírozása is az ebrendészeti hozzájárulásból történne, azonban a részletekről, és a támogatás pontos mértékéről előreláthatólag majd csak a soros közgyűlés fog dönteni.
Dr. Szabados Gyula önkormányzati tanácsadó is megerősítette, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályokban előírt és az ebekkel kapcsolatos kötelező feladataival összefüggésben a négy hónapos kort betöltött eb után ebrendészeti hozzájárulást vezetett be a 40/2012. (IX. 12.) önkormányzati rendeletével, 2013. január 1. napjától.
Szóba került: hogy a felsorolt célok közül a 2013. január 1-től kötelező mikrochip beültetését az önkormányzat milyen mértékben tudja majd támogatni, döntés még nem született, hiszen a 2012. szeptemberi Közgyűlésen csak politikai szándéknyilatkozat hangzott el a város vezetésétől és Cseresnyés Pétertől arra vonatkozólag, hogy a kötelező mikrochip beültetés költségéhez az önkormányzat mindenképpen támogatást kíván nyújtani. A konkrét támogatás mértékére és módjára vonatkozóan döntést a nagykanizsai önkormányzat -mivel már az ebösszeírás összesítésének előzetes adatai is rendelkezésre állnak -a november végi közgyűlésen fog hozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a város honlapján könnyen és gyorsan elérhető a mai naptól az erre vonatkozó előterjesztés illetve a korábbi közgyűlési határozatok és döntések, amelyekből részletesen és pontosan megismerhetőek az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatos rendelkezések is.
A fórum utolsó előadója a Zalai Kutyasuli vezetője, Gróf Krisztián volt, aki „Tudatos, felelős kutyatartás a "Tükör módszer" alapján” címmel szólt a hallgatósághoz. Az érdekes előadását egy rövid kisfilmmel is színesítve mutatta be a kutyaiskolát és a „tükör módszert”. Kifejtette, hogy már a jövő év elején tervezik egy 8-10 fővel működő kutyasuli elindítását Nagykanizsán, ahova várnak minden gazdit. Kutyaóvoda, alapfokú és haladó kutyaiskola is szerepel az elképzeléseik között. A „tükör módszer” segítségével nem csak a kölyökkutyákat segítik az újdonsült kutyatartóknak szocializálni, hanem megoldást kínálnak a kezelhetetlenebb, nem megfelelően nevelt és tanított ebek helyes kiképzésére is. Az előadó hangsúlyozta, hogy elsősorban nem a kutya, hanem bizony a gazdi az, akinek felelőssége van a kutya szocializálásában, és aki nem tanul meg „kutyául”, annak szinte állandóan visszatérő problémákkal kell majd szembenéznie. A „tükör módszer” ebben is segít, hiszen nem csak a kutyákat, hanem a gazdákat is tanítja és képzi, összhangot alakítva ki a négylábú és az érte felelős ember között. Zárásként Gróf Krisztián is a felelős kutyatartás szükségességére hívta fel a figyelmet.
A fórum a hallgatóság hozzászólásaival folytatódott, ahol az előadók válaszoltak a lakosság kérdéseire. Tóth József kiskanizsai kutyakiképző hozzászólásában először megdicsérte az állatmenhelyet, kifejtve, hogy véleménye szerint az utóbbi időben jó irányba indultak el ott a dolgok, majd a polgármestertől várt választ kutyafuttatók, helyi kutyás szervezetek támogatása, kutyaürülék-gyűjtő edények kihelyezése, valamint az ebtartással kapcsolatos helyi rendelet tekintetében. Cseresnyés Péter válaszában kifejtette, hogy az ebadó bevezetésével egy hosszú, több éves folyamat első lépéséről van szó. Az önkormányzat célja a rend megteremtése, de ez nem fog egyik pillanatról a másikra megvalósulni. Az ebrendészeti hozzájárulás célja éppen az, hogy lehetőség nyíljon szerte a városban kutyaürülék-gyűjtő edények kihelyezésére, kutyafuttatók megépítésére, egyesületek és társadalmi szervezetek támogatására, a menhely fenntartására, az állati tetemek uniós elvárásoknak megfelelő ártalmatlanítására. Ezen célok maradéktalan megvalósítása egy több éves folyamat eredménye lesz, de elengedhetetlen az emberek tudatának befolyásolása, alakítása is. Hiszen hiába létesít kutyafuttatókat a város, ha a gazdik nem oda viszik a kutyáikat, hiába helyeznek ki gyűjtőedényeket, ha megrongálják, tönkreteszik azokat. Éppen ezért fontos az ebtartók szemléletének befolyásolása, helyes irányba történő fejlesztése, és ennek éppen az egyik eszköze az ebadó. Ugyanis így elérhető, hogy néhány éven belül csak az tartson kutyát, aki arról felelősen, mások zavarása nélkül gondoskodni tud.
Kunics Éva és Péterfai Ildikó palini lakosok a kutyaürülék-gyűjtő edények nagyszámú kihelyezését kérte a polgármestertől, aki válaszában megismételte: ezt a célt is szolgálja az ebadó bevezetése. Péterfai Ildikó és Horváth János kutyatartók a chippelés részletei felől érdeklődött dr. Horváth László hatósági állatorvostól, aki elmondta: a jelenlegi szabályozás szerint a transzponder behelyezése minden 4 hónapos kort elért kutya esetében kötelező, majd további kérdésre kifejtette: a jogi szabályozásban nincs olyan kategória, hogy „harci kutya”. Csak a viselkedése alapján lehet egy ebet – bármilyen kutyát, tehát akár egy tacskót is – veszélyessé nyilvánítani, de ez fajtától független. A hatóságilag veszélyessé nyilvánított ebekre viszont magasabb adófizetési kötelezettség vonatkozik. A hatósági állatorvos itt ismételten utalt a gazdák kiemelkedő felelősségére.
Kunics Éva a közterület-felügyelők szigorúbb fellépését hiányolta a hanyag kutyás gazdik esetében, hiszen elmondása szerint sokan nem szedik össze a kutyaürüléket, sokan kóborolni hagyják a kutyáikat például Palinban is. Baracskai László a közterület-felügyelet képviseletében adott válaszában kiemelte: jelenleg szankcionálni 2 esetben tud a felügyelet. Az egyik ilyen eset a „veszélyeztetés kutyával”, amikor az ebtartó nem fordít elég gondot a kutya biztonságos tartására, és az elkóborol. A másik pedig a köztisztasági szabálysértés esete, amikor az ebtartó nem szedi össze a kutyája után az állati ürüléket. A közterület-felügyelők ezen esetekben 5 ezertől 50 ezer Forintig terjedhető bírságot szabhatnak ki, amit rendre meg is tesznek, ha a jelzett problémával találkoznak. Azonban az egész városban mindössze 8 közterület-felügyelő tevékenykedik, ami lehetetlenné teszi minden egyes eset felderítését, és szankcionálását. Baracskai László leszögezte: a felügyelet a továbbiakban is kiemelt figyelmet fog fordítani a kutyásokra. Kifejtette, hogy egyrészt a „hiedelemmel” ellentétben a szájkosár nem kötelező, míg a transzponder kötelező beültetésének a célját és szükségességét éppen abban látja, hogy ezáltal azonosíthatóak és szankcionálhatóak lesznek azok a felelőtlen kutyatartók, akik hagyják elkóborolni állataikat.
Lukács Józsefné afelől érdeklődött, hogy ki nyilváníthat egy kutyát „terápiás ebbé”, kivonva ezzel a gazdát az ebadó megfizetésének kötelezettsége alól. Pásztor Lajos, a Közigazgatási Osztály képviseletében adott válaszában elmondta: mindenképpen szakorvosi vélemény, igazolás beszerzésére van szükség ehhez, viszont a jogszabály széles skálát határoz a lehetséges okok tekintetében. Hiszen minden kutyát kötelező bejelenteni, azonban nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a vakvezető, a mozgáskorlátozottakat segítő, illetve az egyéb terápiás célból tartott ebek tekintetében sem. A továbbiakban hangsúlyozta: a lakosság a kutyatartással kapcsolatban felmerülő panaszaival nemcsak a közterület-felügyelethez, hanem a Közigazgatási Osztályhoz is bizalommal fordulhat.
Szakos Lilla állatbarát pedig hozzászólásában a „tükör módszer” hatékonyságát és a Zalai Kutyasuli eredményességét osztotta meg a jelenlévőkkel, amikor elmondta. Ő egy kezelhetetlennek nyilvánított kutyát az ózdi gyepmesteri telepről fogadott örökbe – és mentett ezzel meg – az elaltatás elől. Mivel tudomása szerint Zalában csak Gróf Krisztiánnék foglalkoznak ezzel a módszerrel, hozzájuk fordult segítségért, akik az állatot a „tükör módszer” segítségével rövid időn belül szocializálták, és mára egy szófogadó és tüneményes kutyus vált a hajdan agresszív állatból.
Végül dr. Szabados Gyula kifejtette: az önkormányzat igyekezni fog minél hasznosabban,a kutyatulajdonosok véleményét is kikérve felhasználni az elkövetkezendő években az ebrendészeti hozzájárulásból befolyó összeget, ennek keretében minden kanizsai kutyás szervezetet a lehetőségeihez mérten támogatni, elősegítve a felelős, tudatos kutyatartást. A mai fórum, az előadások a tájékoztatás mellett ezt a célt szolgálták, beleértve a szakmailag nemzetközi szinten is elismert Tükörmódszer eddig egyetlen zalai képviselőjének előadását.
További képek a galériában.
2012-11-22 10:55:00
forrás: http://www.kanizsaujsag.hu/.gif)
