Kanizsaiak és szombathelyiek köszöntötték a minap Sasvári Gizellát, az 1960-as római olimpia 800 m-es síkfutás döntőjének 7. helyezettjét 80. születésnapján Szombathelyen, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának futófolyosója klubszobájában. Jómagam Nagykanizsa városát is képviselve, az önkormányzat sportbizottságának elnökeként tisztelettel és szeretettel üdvözölhettem Sasvári Gizellát. Köszönöm, hogy ott lehettem, köszönet azért, hogy felhívták a figyelmet erre az illő gesztusra.

Így van ez rendjén, hogy a közülünk való példaembereket nem feledhetjük, s ünnepi alkalmakkor őket köszönteni kell. Mert a mindennapi és nem mindennapi hősök itt vannak közöttünk, csak észre kell venni őket! Sasvári Gizella ilyen. A ma is törékeny idős hölgy középtávfutásban ott volt a világ legjobbjai között, magyar válogatott futó volt kanizsaiként, a Nagykanizsai Bányász SC atlétájaként. Büszkék lehetünk rá ma is, hiszen a magyar nők közül egyedüliként ért el ilyen szép eredményt az olimpiák történetében. Jó volt hallgatni a kanizsai és szombathelyi méltatók emlékező szavait. Dicsérendő, hogy pótolva az eddig esetleg elmaradtakat a helyi sajtó is bő anyaggal szolgált Sasvári Gizella példájáról. A Rómában, az 1960-as olimpián 39 kg-os testsúlyú sportnagyság ma is jól van, jó volt vele beszélgetni. Jó lenne, ha majd ismét lenne kiváló kanizsai olimpikon! 1963-tól ugyan már szombathelyi lett, de Kanizsa számára máig hatóan kedves emlék.
A sport, a futás megszerettetését fontosnak érzi. Az olimpiákból megtanulhatjuk, megtanulta ő is, hogy a sikeresség a sportszerűség, a kemény munka gyümölcse. A hősies küzdelemnek szépsége, a teljesítménynek értéke van. A futásban, mint a “szenvedélybe ágyazott gyönyörűségben” néha az a győzelem, ha magunkat képesek vagyunk legyőzni... A köszöntéskor elhangzott árulkodó neve kapcsán is (“Sasvári”!) a Tűzszekerek című csodálatos futófilmből vett áldás: “Akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak el...!” (Ézsaiás 40,31)
Érdekes volt a szombathelyi köszöntéskor több kanizsai vonatkozással találkozni: Kanizsai elszármazott például Prof. Dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnöke; Lengyák György, szombathelyi atlétaedző, az ünnepség szervezője; s az egyetem épületében több kanizsai diákkal is találkozhattam... Érdekesség, hogy Sasvári Gizella köszöntése után a Savaria Egyetemi Központ épületében, annak impozáns könyvtárában véletlenül további kanizsai kötődéseket is erősíthettem: Prof. dr. Kovács Lászlóval a NYME nyugalmazott tanszékvezetőjével, volt kanizsai fizikatanárral beszélgethettem egy ismeretterjesztő előadás moderátoraként. Megjegyzem, hogy Kovács tanár urat a Magyar Tudományos Akadémián hamarosan Rátz László Életműdíjjal tünteti ki. Szóval Szombathely és Kanizsa közel van, akár egymást is erősíthetjük!
Isten éltesse Sasvári Gizellát 80. születésnapján! Szép volt ez az ünnep.
Balogh László
OKISB – elnök



2012-11-16 10:46:00

forrás:http://www.kanizsaujsag.hu/