A Múzeumok Őszi Fesztiválja
keretében nyílt meg az Emlékképek a kiskanizsai színjátszás történetéből
című időszaki kiállítás a Thúry György Múzeumban. A válogatás az Együtt
Kiskanizsáért Egyesület fényképgyűjteményéből és a múzeum fotótárából
készült.
Eddig három – a dolgos hétköznapok, az
esküvői viselet, a tanítók és az iskolai évek – témakörben nyílt
időszaki kiállítás. Most pedig, negyedik alkalommal ismét kiskanizsai
fotók láthatóak, mégpedig a helyiek színjátszásának történetével
ismerkedhetnek meg a látogatók a múzeum folyosóját megtöltő képek
segítségével. Száraz Csilla múzeumigazgató köszöntőjét követően Dénes
Sándor alpolgármester nyitotta meg Horváth Jánosnénak, az Együtt
Kiskanizsáért Egyesület elnökének és Kunics Zsuzsa történész muzeológus
áldozatos munkájának köszönhetően létrejött fotókiállítást.
– Ezek a fényképek a múltról szólnak, és
a jelennek üzennek. Azt bizonyítják, hogy ma is lehetünk
lokálpatrióták, kötődhetünk a lakóhelyünkhöz, a múltunkhoz. A múlt
tisztelete a jövő alapja, ugyanis jövőnk a múltban gyökerezik.
Múltunknak a megismerése, hagyományainknak az ápolása a ma nemzedékének
elengedhetetlen kötelessége – kezdte megnyitó beszédét Dénes Sándor.
Ezt követően a kiskanizsai színjátszás történetét elevenítette fel beszédében az alpolgármester. A társas élet és a művelődés fejlesztésére 1870-ben alakult meg Hajgató Sándor vezetésével a Kiskanizsai Polgári Olvasókör. Rendszerint vasárnap tartották összejöveteleiket, továbbá színi és ismeretterjesztő előadásokat, bálokat szerveztek. A színjátszók ősszel, a betakarítási munkák után kezdték el az előadások próbáit. Az őszi, Katalin napi mulatságot hagyományosan minden évben színi előadás kísérte, majd karácsonykor és farsang idején is bemutattak egy-egy darabot. A nagysikerű előadásokat később a városi színházban is műsorra tűzték. Az 1902-ben alakult Ifjúsági Egyesület, mely 1921-től Katolikus Ifjúsági Egyesület nevet vette fel, az olvasókörrel kötött megállapodás értelmében használhatták a kör helységeit, könyvtárát és itt mutatták be a színi előadásaikat is. Együtt és külön is sorra játszották a színdarabokat. Az olvasókör az ifjúsági egyesület, az iskolai csoportok mellett helyet adott a kiskanizsai Levente Egyesület nagysikerű előadásainak is. Az olvasókör 1949-ben szűnt meg, majd 1956 októberétől egy rövid ideig újra engedélyezték a működését. A székházat, mely 1963-ban vette fel a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nevet, 1958-tól kultúrházként használták. A színi előadások sora az ’50-es évektől folytatódott. Tinta Gyula vezetésével népszínműveket, vígjátékokat, zenés darabokat és szórakoztató egyfelvonásosokat mutattak be. Sikerüket jelzi, hogy az előadásokat a környező településeken is bemutatták, sőt az egykori Jugoszláviában is felléptek. A társulat később Kápolnás Zoltán vezetésével a ’70-es évek közepéig működött.
– Mi, utódok legyünk büszkék arra, hogy itt, Nagykanizsán élhetünk, legyünk büszkék hagyományainkra és értékeinkre - ezekkel a gondolatokkal ajánlotta a népes közönség figyelmébe a kiállítást az alpolgármester.
V.M.
Ezt követően a kiskanizsai színjátszás történetét elevenítette fel beszédében az alpolgármester. A társas élet és a művelődés fejlesztésére 1870-ben alakult meg Hajgató Sándor vezetésével a Kiskanizsai Polgári Olvasókör. Rendszerint vasárnap tartották összejöveteleiket, továbbá színi és ismeretterjesztő előadásokat, bálokat szerveztek. A színjátszók ősszel, a betakarítási munkák után kezdték el az előadások próbáit. Az őszi, Katalin napi mulatságot hagyományosan minden évben színi előadás kísérte, majd karácsonykor és farsang idején is bemutattak egy-egy darabot. A nagysikerű előadásokat később a városi színházban is műsorra tűzték. Az 1902-ben alakult Ifjúsági Egyesület, mely 1921-től Katolikus Ifjúsági Egyesület nevet vette fel, az olvasókörrel kötött megállapodás értelmében használhatták a kör helységeit, könyvtárát és itt mutatták be a színi előadásaikat is. Együtt és külön is sorra játszották a színdarabokat. Az olvasókör az ifjúsági egyesület, az iskolai csoportok mellett helyet adott a kiskanizsai Levente Egyesület nagysikerű előadásainak is. Az olvasókör 1949-ben szűnt meg, majd 1956 októberétől egy rövid ideig újra engedélyezték a működését. A székházat, mely 1963-ban vette fel a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nevet, 1958-tól kultúrházként használták. A színi előadások sora az ’50-es évektől folytatódott. Tinta Gyula vezetésével népszínműveket, vígjátékokat, zenés darabokat és szórakoztató egyfelvonásosokat mutattak be. Sikerüket jelzi, hogy az előadásokat a környező településeken is bemutatták, sőt az egykori Jugoszláviában is felléptek. A társulat később Kápolnás Zoltán vezetésével a ’70-es évek közepéig működött.
– Mi, utódok legyünk büszkék arra, hogy itt, Nagykanizsán élhetünk, legyünk büszkék hagyományainkra és értékeinkre - ezekkel a gondolatokkal ajánlotta a népes közönség figyelmébe a kiállítást az alpolgármester.
V.M.
További képek a galériában.
2012-11-12 12:06:00
forrás:http://www.kanizsaujsag.hu/

.gif)