A következményes cselekedet vonatkozik jóra, rosszra, gonosz-, és ártószándékra egyaránt.
A sátán készen áll, és villámgyorsan gyorsan teljesíti a rosszra irányuló kéréseket, mert gyönyörködik mások szenvedésében, közben türelmetlenül vár a következő kérésre... Jöhet a cselszövés, a még nagyobb siker reményében... Az ördögi kör beindul.
Fekete mágiát alkalmazók, saját negatív energiájukban lubickolva élvezik alantas cselekedeteiket, nem gondolva a következményekre, hiszen nincs felelősségérzetük és lelkiismeretük, nem ismerik a könyörületet, az alázatot. Ha lenne, nem a gonoszt szolgálnák. Ők nem istenfélő lények.
Pedig, azt mindenkinek tudnia kellene, semmi nem marad következmények nélkül. A gonosz elkéri a jussát, nem csak kamatostól, hanem triplán. Súlyos árat kell fizetni a szolgálatáért, nincs halasztás, felmentés, senki nem maradhat adósa!
Megfigyelhető, lemérhető, ki, hogyan éli az életét. A másokat manipuláló, barátait eláruló, fekete mágiát, és boszorkány praktikákat alkalmazók között gyakoriak hirtelen megjelenő változások, sikertelenség, hirtelen megjelenő súlyos betegségek, anyagi kilátástalanság, fizikailag is látványos rombolás körülöttünk. Ezek a jelenségek már a földi életüket is pokollá teszik.
Szolgálatom alatt sokszor láttam, a gonosz ember milyen szenvedések között készül a nagy útra...
Az Úr igazságos, "ki mint vet, úgy arat".
Nincsenek véletlenek, csak sorsszerű találkozások
Bizonyára kevesen gondolunk arra, hogy minden találkozásban tanuló folyamat rejlik, ezek befolyással bírnak az életünk aktuális szakaszára.
Vannak, akik gyakran önmagukhoz hasonló embereket vonzanak be, s amikor tükröt tartanak elébük, hátat fordítanak, mert nem bírják elviselni a látványt, mert a saját hibáikkal kell szembesülniük...
Az ilyen találkozásokból soha nem alakulhat ki tartós barátság.
Másik eset, amikor olyan emberek kerülnek közelükbe, akik rendszeresen áldozatokká válnak. Ezek azért jönnek létre, hogy a hasonló kudarctól megvédjék őket, mégis egyre gyakrabban futnak bele azonos helyzetbe, és válnak áldozattá.
Kérdezhetné valaki, miért?
Valószínű azért, mert meggyőzik magukat, hogy velünk ez soha nem fordulna elő. Amikor az egészséges önbizalom fölé kerekedik az ego, figyelmetlenek lesznek, ami által rizikófaktorban találják magukat...
No, és itt vannak a "rejtélyes találkozások". Olyanok, mikor az egyén életének egy szakaszában közös úton kell haladni. Ezekbe majdnem minden esetben váratlanul csöppennünk bele.
Megdöbbentő tapasztalatot osztok meg Önökkel.
Évekkel ezelőtt egy irodalmi portálon „találkoztam” valakivel. Mivel csak nick nevén szerepelt, nem tudtam róla szinte semmit, csak az írásain át volt némi elképzelésem róla. Kölcsönös szimpátia alakult ki közöttünk, szinte természetes volt, hogy regisztrál majd a készülő saját oldalamon. Az adatlapján derült ki, hogy szülővárosomban lakik, ahol nekem is van egy öröklött lakásom.
Az első hazautazásom alkalmával személyes találkozóra hívtam. Magyarázni kezdtem, hova kell majd jönni. Azonnal közölte, jól ismeri az utcát, mert valamikor a 3-as szám alatt laktak. Megdöbbentem, mert ugyanabban a házban van a lakásunk, aztán kiderült, nem csak a szám egyezik, hanem a lépcsőház és a 7.-k lakás...
Tehát ez a találkozás biztos nem tartozik a véletlen kategóriába. Egyébként sem hiszek a véletlenekben.
Ugye, milyen érdekes, állandó lakhelyem Nagykanizsa, születési helyem Szeged. Hol találkoztunk? Egy Nyíregyházához kötődő internetes oldalon. Kerestük egymást? Nem. Azt sem tudtuk, hogy létezik a másik.
Vajon milyen közös kötődésünk lehet a házhoz és egymáshoz? Mit tartogatott a karmánk?
Sajnos, vannak szomorú találkozások, melyek tartós barátságnak indulnak, közben kiderül, más célja van ezekkel az egyik félnek. Sok esetben összekötőként működik közre a másik tönkretételéhez. Ebben természetesen álságos tulajdonsága, a másik megtévesztéséhez szükséges állszeretete is szerepet játszik. Egy darabig próbál a maga, vagy mások által megírt forgatókönyv szerint felkészülni. Gyakran a főpróbáig is eljut zökkenőmentesen, de a produkción végül megbukik. Az ilyen egyedet kiismerni nehéz, ezért okozhat a másiknak sok kárt. Ezekből az esetekből is tanulni kell, azért jönnek létre, az ilyen sorsszerű találkozások. El kell fogadnunk, be kell látnunk, hibáztunk, hittünk és bíztunk olyanban, akinél az előjeleket figyelmen hagytunk. Minden tapasztalat gazdagít! Figyelni kell, a gyenge jellem mindenre képes saját előmenetele érdekében…
Ma már bizalmatlannak kell lennünk. Nem szabad igazi barátnak hinni azt, aki állandóan arról győzköd, hogy a legjobb barátja vagy. Az igazi barát nem mondja, hanem éli a barátságot!
A sátán készen áll, és villámgyorsan gyorsan teljesíti a rosszra irányuló kéréseket, mert gyönyörködik mások szenvedésében, közben türelmetlenül vár a következő kérésre... Jöhet a cselszövés, a még nagyobb siker reményében... Az ördögi kör beindul.
Fekete mágiát alkalmazók, saját negatív energiájukban lubickolva élvezik alantas cselekedeteiket, nem gondolva a következményekre, hiszen nincs felelősségérzetük és lelkiismeretük, nem ismerik a könyörületet, az alázatot. Ha lenne, nem a gonoszt szolgálnák. Ők nem istenfélő lények.
Pedig, azt mindenkinek tudnia kellene, semmi nem marad következmények nélkül. A gonosz elkéri a jussát, nem csak kamatostól, hanem triplán. Súlyos árat kell fizetni a szolgálatáért, nincs halasztás, felmentés, senki nem maradhat adósa!
Megfigyelhető, lemérhető, ki, hogyan éli az életét. A másokat manipuláló, barátait eláruló, fekete mágiát, és boszorkány praktikákat alkalmazók között gyakoriak hirtelen megjelenő változások, sikertelenség, hirtelen megjelenő súlyos betegségek, anyagi kilátástalanság, fizikailag is látványos rombolás körülöttünk. Ezek a jelenségek már a földi életüket is pokollá teszik.
Szolgálatom alatt sokszor láttam, a gonosz ember milyen szenvedések között készül a nagy útra...
Az Úr igazságos, "ki mint vet, úgy arat".
Nincsenek véletlenek, csak sorsszerű találkozások
Bizonyára kevesen gondolunk arra, hogy minden találkozásban tanuló folyamat rejlik, ezek befolyással bírnak az életünk aktuális szakaszára.
Vannak, akik gyakran önmagukhoz hasonló embereket vonzanak be, s amikor tükröt tartanak elébük, hátat fordítanak, mert nem bírják elviselni a látványt, mert a saját hibáikkal kell szembesülniük...
Az ilyen találkozásokból soha nem alakulhat ki tartós barátság.
Másik eset, amikor olyan emberek kerülnek közelükbe, akik rendszeresen áldozatokká válnak. Ezek azért jönnek létre, hogy a hasonló kudarctól megvédjék őket, mégis egyre gyakrabban futnak bele azonos helyzetbe, és válnak áldozattá.
Kérdezhetné valaki, miért?
Valószínű azért, mert meggyőzik magukat, hogy velünk ez soha nem fordulna elő. Amikor az egészséges önbizalom fölé kerekedik az ego, figyelmetlenek lesznek, ami által rizikófaktorban találják magukat...
No, és itt vannak a "rejtélyes találkozások". Olyanok, mikor az egyén életének egy szakaszában közös úton kell haladni. Ezekbe majdnem minden esetben váratlanul csöppennünk bele.
Megdöbbentő tapasztalatot osztok meg Önökkel.
Évekkel ezelőtt egy irodalmi portálon „találkoztam” valakivel. Mivel csak nick nevén szerepelt, nem tudtam róla szinte semmit, csak az írásain át volt némi elképzelésem róla. Kölcsönös szimpátia alakult ki közöttünk, szinte természetes volt, hogy regisztrál majd a készülő saját oldalamon. Az adatlapján derült ki, hogy szülővárosomban lakik, ahol nekem is van egy öröklött lakásom.
Az első hazautazásom alkalmával személyes találkozóra hívtam. Magyarázni kezdtem, hova kell majd jönni. Azonnal közölte, jól ismeri az utcát, mert valamikor a 3-as szám alatt laktak. Megdöbbentem, mert ugyanabban a házban van a lakásunk, aztán kiderült, nem csak a szám egyezik, hanem a lépcsőház és a 7.-k lakás...
Tehát ez a találkozás biztos nem tartozik a véletlen kategóriába. Egyébként sem hiszek a véletlenekben.
Ugye, milyen érdekes, állandó lakhelyem Nagykanizsa, születési helyem Szeged. Hol találkoztunk? Egy Nyíregyházához kötődő internetes oldalon. Kerestük egymást? Nem. Azt sem tudtuk, hogy létezik a másik.
Vajon milyen közös kötődésünk lehet a házhoz és egymáshoz? Mit tartogatott a karmánk?
Sajnos, vannak szomorú találkozások, melyek tartós barátságnak indulnak, közben kiderül, más célja van ezekkel az egyik félnek. Sok esetben összekötőként működik közre a másik tönkretételéhez. Ebben természetesen álságos tulajdonsága, a másik megtévesztéséhez szükséges állszeretete is szerepet játszik. Egy darabig próbál a maga, vagy mások által megírt forgatókönyv szerint felkészülni. Gyakran a főpróbáig is eljut zökkenőmentesen, de a produkción végül megbukik. Az ilyen egyedet kiismerni nehéz, ezért okozhat a másiknak sok kárt. Ezekből az esetekből is tanulni kell, azért jönnek létre, az ilyen sorsszerű találkozások. El kell fogadnunk, be kell látnunk, hibáztunk, hittünk és bíztunk olyanban, akinél az előjeleket figyelmen hagytunk. Minden tapasztalat gazdagít! Figyelni kell, a gyenge jellem mindenre képes saját előmenetele érdekében…
Ma már bizalmatlannak kell lennünk. Nem szabad igazi barátnak hinni azt, aki állandóan arról győzköd, hogy a legjobb barátja vagy. Az igazi barát nem mondja, hanem éli a barátságot!
Lélek Sándorné
Kép: Boris Vanessza alkotása
.gif)
