Tizennegyedik alkalommal rendezte
meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a
Vállalkozók Napját. A rendezvényen a vállalkozók munkájának
elismeréseként magas szintű állami és szövetségi kitüntetéseket adtak
át. Az Év Vállalkozója Díjat megyénkből: Balogh Rudolf, a Baki
Agrocentrum Kft. elnök-vezérigazgatója, dr. Burján Richárd, a zalakarosi
Gránit Gyógyfürdő elnök-vezérigazgatója és Nagy Zoltán, a 3B Hungária
Kft. tulajdonos ügyvezetője vehette át.
„A nemzetgazdaság lelkét jelentik azok a
vállalkozók, akikkel most együtt lehetek” – mondta el a Vállalkozók
Napja alkalmából rendezett ünnepségen Szijjártó Péter, a
Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A budapesti
Művészetek Palotájában már tizennegyedik alkalommal megrendezett
eseményen a politikus hozzátette: ez a kormány filozófiáját,
gazdaságpolitikájának alapvetését jelenti. Magyarország ugyanis
felismerte, hogy a válságot a régi eszközökkel nem lehet legyőzni, a
kivezető utat a „munka, a sok munka” jelenti. A siker záloga Szijjártó
Péter szerint a vállalkozói teljesítmény. A magánszférában
foglalkoztatottak 75 százalékának a magyar kis- és közepes vállalkozások
adnak munkát. Szorgalmuk, termékeik minősége pedig a legfőbb vonzerő
azoknak a nemzetközi vállalkozásoknak a szemében, amelyek azt
mérlegelik, hol telepedjenek le, hol hozzák létre munkahelyek ezreit –
fogalmazott az államtitkár.
Szijjártó ezért kiemelte az említett nagy cégekkel kötött stratégiai megállapodások szerepét is. Mint mondta, ezekben arra koncentrálnak, hogy a nagy nemzetközi cégek beszállítói között minél nagyobb arányban legyenek magyar vállalkozások, és hogy profitjukat minél nagyobb arányban fektessék be hazánkban, ami arról is szól, miként tudnak együttműködni az itteni cégekkel.
A magyar vállalkozások támogatásához a kormány új gazdaságpolitikával járul hozzá, amelynek lényege az, hogy az állam nem bünteti azt, aki dolgozik, vagy mást alkalmaz – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Ennek lényege az adórendszer radikális átalakítása a munkát terhelő adóktól a fogyasztásra rakódó terhek felé, az adminisztrációs terhek leépítése, illetve az új munka törvénykönyve, amelynek kialakításához nagy segítséget nyújtottak a vállalkozók és érdek-képviseleti szerveik, illetve a munkahelyvédelmi akcióterv, amely főként a pályakezdők, az idősebbek, a képzettséggel nem rendelkezők, a kismamák és a tartós munkanélküliek alkalmazását segíti – sorolta Szijjártó Péter. A vállalkozások segítésének további eszközeként említette a Széchenyi Kártya Programot, illetve az Új Széchenyi Tervben vállalkozásfejlesztésre rendelkezésre álló többletforrásokat is.
A politikus kiemelte: a magyarországi kkv-k adják a kivitel húsz százalékát, ami komoly fejlődési lehetőséget jelent. Ma 2500-3000 a külpiacokon kormányzati segítséggel jelen lévő magyar cég van, a kormány célja ennek a számnak a növelése. Ehhez járulhat hozzá a kereskedőházak rendszere is – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter végül köszönetet mondott a vállalkozásoknak, amiért hozzájárultak, hogy két és fél év alatt Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága lett.
Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet: a kis- és középvállalkozások ma napi gondokkal küzdenek, felélték forrásaikat, így többségüknél az egyetlen cél a túlélés. Üdvözölte azt, hogy a kormány szándéka a vállalkozások megmentése. Szerinte ehhez feltőkésítésükre van szükség, ami ugyanolyan érdek, mint az önkormányzatok megmentése.
„Mint vállalkozó büszke vagyok arra, hogy ennyi példakép van” – mondta beszédében Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke. Az üzletember azonban súlyos problémának nevezte, hogy ma kevés a vállalkozó. Ennek hátterében szerinte a tőkehiány áll, amely meggátolja az uniós források lehívását is. Demján ezért elmondta: javasolni fogják, hogy a kormány vállaljon kamatgaranciát a céges hitelekre. További elvárásként arról beszélt, a termelő cégeket kedvezőbb adózási feltételekkel is segíteni kellene.
Szijjártó ezért kiemelte az említett nagy cégekkel kötött stratégiai megállapodások szerepét is. Mint mondta, ezekben arra koncentrálnak, hogy a nagy nemzetközi cégek beszállítói között minél nagyobb arányban legyenek magyar vállalkozások, és hogy profitjukat minél nagyobb arányban fektessék be hazánkban, ami arról is szól, miként tudnak együttműködni az itteni cégekkel.
A magyar vállalkozások támogatásához a kormány új gazdaságpolitikával járul hozzá, amelynek lényege az, hogy az állam nem bünteti azt, aki dolgozik, vagy mást alkalmaz – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Ennek lényege az adórendszer radikális átalakítása a munkát terhelő adóktól a fogyasztásra rakódó terhek felé, az adminisztrációs terhek leépítése, illetve az új munka törvénykönyve, amelynek kialakításához nagy segítséget nyújtottak a vállalkozók és érdek-képviseleti szerveik, illetve a munkahelyvédelmi akcióterv, amely főként a pályakezdők, az idősebbek, a képzettséggel nem rendelkezők, a kismamák és a tartós munkanélküliek alkalmazását segíti – sorolta Szijjártó Péter. A vállalkozások segítésének további eszközeként említette a Széchenyi Kártya Programot, illetve az Új Széchenyi Tervben vállalkozásfejlesztésre rendelkezésre álló többletforrásokat is.
A politikus kiemelte: a magyarországi kkv-k adják a kivitel húsz százalékát, ami komoly fejlődési lehetőséget jelent. Ma 2500-3000 a külpiacokon kormányzati segítséggel jelen lévő magyar cég van, a kormány célja ennek a számnak a növelése. Ehhez járulhat hozzá a kereskedőházak rendszere is – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter végül köszönetet mondott a vállalkozásoknak, amiért hozzájárultak, hogy két és fél év alatt Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága lett.
Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet: a kis- és középvállalkozások ma napi gondokkal küzdenek, felélték forrásaikat, így többségüknél az egyetlen cél a túlélés. Üdvözölte azt, hogy a kormány szándéka a vállalkozások megmentése. Szerinte ehhez feltőkésítésükre van szükség, ami ugyanolyan érdek, mint az önkormányzatok megmentése.
„Mint vállalkozó büszke vagyok arra, hogy ennyi példakép van” – mondta beszédében Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke. Az üzletember azonban súlyos problémának nevezte, hogy ma kevés a vállalkozó. Ennek hátterében szerinte a tőkehiány áll, amely meggátolja az uniós források lehívását is. Demján ezért elmondta: javasolni fogják, hogy a kormány vállaljon kamatgaranciát a céges hitelekre. További elvárásként arról beszélt, a termelő cégeket kedvezőbb adózási feltételekkel is segíteni kellene.
Az ünnepségen magas szintű állami és
szövetségi kitüntetésekkel ismerték el a hazai vállalkozók kiemelkedő
munkáját. A díjakat Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és
külgazdasági államtitkára, Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke,
Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke és Lits József, a VOSZ ellenőrző
bizottságának elnöke adták át.
A Miniszterelnök javaslatára a Magyar
Köztársaság Elnöke három vállalkozót részesített Magyar Arany
Érdemkereszt kitüntetésben. A Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar
Gazdaságért Díját kilencen vehették át, egy hölgy pedig nemzetgazdasági
miniszteri elismerésben részesült.
A VOSZ elnökségének döntése alapján 76 vállalkozó vehette át az Év Vállalkozója díjat.
A VOSZ elnökségének döntése alapján 76 vállalkozó vehette át az Év Vállalkozója díjat.
VOSZ - Kanizsa

.gif)