A Viola népdalkör 13 éve alakult egy zalai kis faluban. Ez a kis falu szerintem Zala egy kis ékszerdoboza. A népdalkör egy szüreti felvonulás, mulatság alkalmából alakult. Ezen a mulatságon, felvonuláson hirtelen ötlettől vezérelve összeálltunk és végig énekeltük a falu összes utcáját és este a mulatságon már színpadon is voltunk. Ekkor fogalmazódott meg bennünk, mivel ilyen nagy sikerünk van miért is ne csinálnánk tovább. Megalakultunk. Helyi asszonyokból tevődik össze a csoport.Eleinte csak saját magunk zalai gyűjtésből állt a repertoár. Később a helyi képviselő testület döntése alapján kaptunk egy zenetanárt, karnagyot akinek segítségével komolyabb sikereket is elértünk. Most már 2 x-es országos arany minősítésűek vagyunk. Részt veszünk helyi és környékbeli rendezvényeken, benevezünk több népdalversenybe ahol szép sikereket érünk el. A városi néptáncegyüttesek nagy bemutatóinak részesei vagyunk, nagy sikerrel. Most már az ország szinte minden tájegységéből éneklünk népdalokat, sőt erdélyi gyűjtéseink is vannak. Nagyon szeretjük a próbákat a fellépéseket mert úgy érezzük, ilyenkor a lelkünk szinte megújul, hogy átadhatunk valamit a közönségnek hazánk népdalkincseiből.
Most már egyházi énekeket is énekelünk. Nagyobb ünnepeken a helyi templomokban /katolikus és evangélikus / is énekelünk. Most pl. szenteste betlehemi játék keretében is énekelünk karácsonyi énekeket.
Fellépő ruháink helyi népviselet. Rakott szoknya, nagyon sok színből viseljük, fekete selyemkötény, selyemblúz nyaknál és az ujján fodorral, a felső szoknya alatt keményített, fehér sok szoknyával, a fejen kasmírkendővel, virággal díszített. A kendő is lehet piros, zöld, barna. De mi általában pirosat viselünk. A nyakba többsoros gyöngy van fehér és bordó színből.
Legszebben ajkunkról az a nóta szól:” Szép Zalába születtem, a nagy erdő nevelt fel. Fenyőerdő a hazám, minden legény hű babám.”
Mottónk: Addig leszünk magyarok amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.
S. Horváth Lászlóné
.gif)
