Emlékezzünk az egykori recski rabok egyikére (2.)



Emlékmű a Recski Munkatábor bejáratánál

Kép: Google képek sorozatból


1950-ben átszállítottak bennünket az agyontitkolt magyar haláltáborba, a Heves megyei Recsk közeli tanyára, ahol az állandó félelem légkörét teremtették meg. "A munka becsület és dicsőség!" jelszava alatt botrányos egészségügyi körülmények között, éheztettek és agyondolgoztattak bennünket miközben válogatott kínzásoknak vetettek alá.
Mindezt súlyosbította, hogy a büntetőtáboron belül működött egy büntetőbrigád is, válogatott szadistákkal. A brigád élére 1952-ben egy meglepően intelligens ÁVH-s tiszt került, akit magunk között "Gentleman"-nak neveztünk el.
A velünk is emberségesen társalgó tiszt azután udvarias  kérdések közepette oly aljas módon módosította az amúgy sem kellemes gúzsbakötést, hogy a legelveteműltebb társainak sem jutott volna eszébe. Miközben szenvtelenül nézte a kínlódásomat, megkérdezte: kinyírnám-e, ha bejönnének az amerikaiak? Az igenlő válasz után összerugdosott. Rettegtem, hogy mikor jön vissza ismét. Kiilatosítva érkezett és feloldozott...
Két héttel később elszállították Recskről, mert a bányában fejére zuhant egy nagy kő.
Harminc évvel később, Kéri Kálmán az ötös buszon találkozván, kezet rázott vele, s a "Gentleman" könnyekre fakadt.
Kálmán bácsinak elmeséltem a vele történt eseményemet, s ő így válaszolt: "ismét szegényebb lettem egy illúzióval".
Aztán a beszervezési kísérleteknek ellenállva, nem sokkal a tábor bezárása előtt 1953-ban szabadulhattam. Rendőri felügyelet alá helyeztek, Budapestről ki voltam tiltva.
- Az 1956-is szabadságharc után kénytelen volt elhagyni a hazáját. Novemberben már a Münchenben működött Szabad Európa Rádió magyar adásának lett a szerkesztője, ahol az 1945 előtti és utáni magyar társadalmi és politikai élet minden árnyalata képviselve volt. Hogyan tudtak együtt dolgozni?
- A szerkesztőség összetétele eleve magában hordozta az ellentéteket, néha még a gyűlöletig terjedő feszültségeket is. Ez a polarizáció legszerencsétlenebbül 1956-ban jutott kifejezésre, amikor az otthoni és a külföldön élő honfitársak között a legnagyobb együttműködésre lett volna szükség. De ott is elszabadult a pokol. Később visszahallgattam az adásokat: kullogtak az események után, nem is szólva a negatív tartalmukról. Ám az események kijózanító hatására a SZER magyar adása később kifejezetten objektív, a realitásokra figyelő szócsöve lett azon magyar érdekeknek, amelyekről Magyarországon nem lehetett beszélni.
- Hogyan jellemezné a Kádár-korszakot?
- A korbács és kenyér korszakának hatására nemzeti öntudatunk jócskán eltompult. Amit erőszakkal nem tudtak megvalósítani, azt a mesterséges és látszólagos jóléttel elérték: a társadalom materializálódott,. az erkölcsi romlás következményei pedig beláthatatlanok.
Óriási tévedésük volt az 1989-es hatalomváltás után hivatalba lépőknek, hogy "elfelejtettek" tabula rasát csinálni, legalább a legfőbb irányító szervezetekben. Pedig részbeni pótlásukra készen állt a külföldre távozott magyarság tanult és képzett rétege is. Így viszont súlyos csorbát szenvedett az állam, hiszen háborítatlanul egymás mellett élhetnek az egykori bűnözők és áldozataik.
Ebből adódóan az 1994-es választáson a népakarat aszerint szabta meg a politikai hovatartozását, hogy melyik rendszerben mennyit kapott, milyen előnyökhöz jutott.
Kísért a korruptság szelleme, és a jelenlegi magyar társadalom létét teszi kérdésessé.


Képforrás:Wikipédia

Viola Anna