Várostörténet
| Nagykanizsa rövid története |
|
Nagykanizsa város
története az őskorig nyúlik vissza; nem hiába, hiszen földrajzi fekvése
kiváló. A vízfolyások mellett, dombok közt fekvő települést már a
rómaiak korában utak keresztezték, mely utakon már a magyarok előtt
megérkezett a kereszténység. Ennek bizonyítéka az Inkey kápolna mellett
2004-ben feltárt ókeresztény sírkápolna. Az utak metszéspontjában fekvő
Kanizsa nevével Knysaként (jelentése hercegé, fejedelemé) IV. Béla 1245-ből származó
adományozó levelében találkozunk először. Határában fontos királyi
útvonal (via Regia) haladt át, amely a mai 7-es főútvonal. Ez akkoriban
hadiútként Fehérvárról indulva a Balaton mentén Kanizsán keresztül
vezetett Horvátország felé.
Kanizsa vára 1323-ban
Károly Róbert oklevelében szerepel először. A várnagy az Osl
nemzetségbeli Lőrinc volt, az ő leszármazottai vették fel később a
Kanizsai nevet. Szigetvár eleste után (1566) a vár a déli végvárvonal
legfontosabb elemévé vált. A várat 1568-1571 között a híres törökverő, Thúry György várkapitány védte. A vár 1600-1690 között török fennhatóság alatt állt; itt alakították ki a törökök az ország negyedik vilajetközpontját.
1690. április 13-án Batthyány Ádám szabadította fel a várat, I. Lipót császár pedig 1702-ben a többi más várral együtt rendi felkeléstől tartva leromboltatta. |  |
 | Nagykanizsán
a kereskedelem kedvező földrajzi helyzete miatt újra beindul, és a
XVIII. század végére ismét megkapja a vásártartási jogot. A földművelés
és a kézművesség mellett ez jelenti a város fő megélhetési forrását. A
vár köveiből megindul az építkezés; felépül - többek között - a
Ferences rendi kolostor és templom, valamint a város legrégebbi háza,
amely ma aThúry György Múzeumnak ad helyet. Felélénkül az üzleti élet
is. 1765-ben Batthyány Lajos piarista gimnáziumot alapít, amely a térség szellemi központjává válik. Igazi virágkorát a 19. század második felében éli Nagykanizsa, amikor is több kereskedelmi jelentőségű vasútvonalat is átadnak, és az első bankok is ebben az időszakban jönnek létre. Kibővül az oktatás, kereskedelmi felsőiskolát hoz létre a város zsidó lakossága, kórházat alapítanak, és a kereskedelem mellett egyre több ipari üzem (pl. téglagyár, sörgyár) is települ a városba. Az 1930-as évek végén felfedezik a földgázt és kőolajat, aminek hatására megalakul a MAORT, a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság. A város a sok parkos zöld terület mellett építészetileg is szép épületekkel bír. Az utcák a zalai dombok vonulatát követve kanyarognak, ezáltal válik izgalmassá a város képe. |
.gif)